MACA YELLOW BIO - por

A gyógynövény főzete és íze

A maca főzete, nagyon világos, sárgás színű, decens, semleges illatú, enyhén édes, és enyhén csípős ízű.

A gyógynövény eredete

A maca (Lepidium meyenii) Dél-Amerika magashegyvidéki területeinek egyik legfigyelemreméltóbb növénye. Eredeti élőhelye a perui Andok, ahol természetes körülmények között, 3 500–4 500 méteres tengerszint feletti magasságban, szélsőséges körülmények között nő. Pontosan itt, az erős napsugárzásnak, heves szélnek és jelentős hőmérsékleti ingadozásoknak kitett tájon fejlesztette ki rendkívüli ellenálló képességét – és ezzel együtt egyedülálló tápértékét is.

Első pillantásra a növény nem tűnik fel. Az alacsony, földszintes növényzet, amelynek levelei rózsaszerűen helyezkednek el, szorosan a talajhoz tapad, hogy ellenálljon a hegyi körülményeknek. A apró fehér virágok fokozatosan maggá érnek, de a legértékesebb rész a felszín alatt rejtőzik. A maca gyökere, amely sárga, piros vagy fekete színű lehet, alakjában egy kisebb répára emlékeztet. Éppen ez a sárga maca, amely előttetek van, a legelterjedtebb és hagyományosan a leggyakrabban használt fajta.

A helyi lakosok számos néven ismerik. Találkozhatunk vele ayak chi-chira, maino, pepper grass vagy akár perui ginseng néven is. Ezen nevek mindegyike vagy eredetét, vagy azokat a hatásokat tükrözi, amelyeket évszázadok óta tulajdonítanak neki.

Használatának története több mint 2 000 évre nyúlik vissza. Már a kolumbusz előtti civilizációk is kivételes növénynek tartották. Energiaként, valamint a vitalitás és a termékenység elősegítésére is használták. Az inkák még a harcosoknak és a nemességnek is kizárólagosan fenntartották, ami csak aláhúzza akkori értékét. Tartóssága és tápértéke miatt a maca a hegyvidéki térségek étrendjének és kereskedelmi rendszerének fontos részét képezte.

Manapság a macát elsősorban Peru középső részén, Junín és Pasco térségében termesztik. A betakarítás évente egyszer történik, majd a gyökereket a hegyi levegőn szárítják, ami egy hagyományos módszer, amely megőrzi azok minőségét. A szárított gyökeret ezután finom porrá őrlik, amely jellegzetesen enyhén édes, kissé földes ízű.

A modern táplálkozástudomány szemszögéből a macát elsősorban azoknak a bioaktív anyagoknak köszönhetően értékelik, amelyek hírnevét megalapozzák:

• aminosavak (beleértve az esszenciálisakat is),
• fitoösztrogének,
• zsírsavak (linolsav és olajsav),
• szterinek (béta-szitoszterol),
• glükozinolátok,
• alkaloidok,
• B-vitaminok, C- és E-vitamin,
• ásványi anyagok (vas, kalcium, cink, magnézium, kálium).

Éppen ezeknek az anyagoknak a kombinációja teszi a macát olyan alapanyaggá, amely a zord hegyi körülményekből egészen a modern életmódig eljutott. Fogyasztása elősegíti a termékenységet, kedvező hatással van a hormonrendszerre (menopauza) és kiegészíti a fitoösztrogéneket.