TRÓPUSI KÍSÉRTÉS - gyümölcs tea

A tea főzete és íze

A Trópusi gyümölcskeverék főzete vörös és csillogó. Nagyon csábító, édes, gyümölcsös az illata, szinte csalogatni fogja Önt, hogy megkóstolja. A nyelven kellemesen savanyú ribizlis-eper nyomot hagy.

A teát mind forró, mind jeges tea formájában is fogyaszthatja. Elég, ha a poharát, vagy a kancsóját feltölti jégkockákkal, és leönti azokat langyos teával. Adjon a teájához friss gyümölcsöket, citromot, vagy mentát, és már kész is a hűsítő nyári itala.

A tea eredete

Mivel ennek a szálas teának az összetevői többnyire gyümölcsök, érdemes említést tennünk arról, hogy hogyan tartósítják őket. Teakeverékeinkhez liofilizált gyümölcsöket, azaz a fagyasztva szárított gyümölcsöket használunk fel. A liofilizálás megakadályozza a gyümölcsök értékes, egészségre előnyös elemeinek az elvesztését, és az ízük sem változik. Miután a liofilizált gyümölcsöket leöntjük forró vízzel visszanyerik a friss küllemüket.

Az ananászt több, mint 80 országban termesztik. A közkedvelt gyümölcsöt például USA-ban, Thaiföldön, Fülöp-szigeteken, Brazíliában, és Kínában is termesztik. Évente több mint 15 millió tonna édes, lédús gyümölcsöt termesztenek a Földön. Az ananász nagyszerű ízű, lédús gyümölcs, a kulináris felhasználása sokféle lehet, a gyümölcs természetes eszköz számos egészségügyi probléma leküzdésére. Figyelemre méltó a bromeline tartalma, amely elősegíti a megfelelő emésztést.

Szükséges az ananász további bemutatása? Szerintünk, már mindenki megkóstolta legalább egyszer.

A botanikusok úgy írják le a termést, hogy a „szomszédos bogyók összeolvadásából " kialakuló gyümölcs. Érdekességként szolgálhat, hogy amint az ananász beérett az egész növény elpusztul. Az ananászfák 1-1,5 méter magasságig nőhetnek. Nagyon rövid száruk van, hosszú, és hegyes levelek rozettáival ékeskednek. Az ananászokat az ültetés után 15-18 hónappal szüretelik. A vadon termő ananászfa gyümölcsei nem ehetőek.

Az ananász mellett az európaiak számára hasonlóképpen egzotikus gyümölcsnek számít a papaja. Különböző formájú, legfeljebb 50 centiméteres és 10 kilogrammos termései mézes-édes, vajas ízűek. Lédús általában vörös, sárga vagy narancssárga, közepén apró magok vannak. A papaja gazdag káliumban, kalciumban és nátriumban, tartalmaz C-vitamint és a papain enzimet, amely támogatja az emésztést és segíti a testet a gyulladás leküzdésében.

A papaja valószínűleg Közép-Amerikában őshonos, de Indiában, Brazíliában, Mexikóban, Indonéziában, a Dominikai Köztársaságban, Nigériában és sok más országban termesztik. Évente hozzávetőlegesen 13 millió tonna papaját szüretelnek világszerte. Ha érdekli, hogyan néz ki a papaja növény, akkor képzeljen el egy körülbelül 10 méter hosszú faszerű gyógynövényt, amelynek törzséből legfeljebb háromnegyed méter hosszú levelek nőnek ki. Egyszerűen fogalmazva, úgy néz ki, mint egy pálmafa.

A papaja gyümölcsöket legtöbbször nyersen fogyasztják, kompótok, szirupok, gyümölcslevek vagy lekvárok elkészítéséhez használják.