Panna cotta málnával - gyümölcs tea

Infúzió és tea íz

Panna cotta málnával - a gyümölcstea gyönyörű, sötétvörös színével és igazán finom ízével fogja elkápráztatni Önt. Készüljön fel a kerti málna, a lágy joghurtkrém és a friss hibiszkusz kombinációjára. Az illata is hasonló - kellemesen édes és savanykás, könnyed és vonzó.

A tea eredete

Biztosak vagyunk benne, hogy sokat tud a málnáról. De talán szeretne valami újat megtudni. Például azt, hogy már az ókori rómaiak is szerették.
A málna (Rubus idaeus) a rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó cserje termése. A málna termesztéséről szóló első feljegyzések az ókori Rómából származnak, ahol az emberek igazi csemegének tartották. A málnaőrület aztán elterjedt Európában, majd később Amerikában is. Ma a málna az öreg kontinensen, valamint Ázsiában és Észak-Amerikában is terem. Legjobban nedves és kissé hűvösebb éghajlaton fejlődik, jellemzően erdőkben, erdőszéleken, tisztásokon vagy magasabban fekvő területeken. A hatalmas kereslet miatt a málnát kereskedelmi céllal ültetvényeken is termesztik.

Hogy néz ki egy málna? Évelő cserje, amelynek fás szárát apró tüskék borítják, és zöld, fűrészfogas levelei vannak. Tavasszal fehér virágokat hoz, amelyekből később málnagyümölcs fejlődik. Ezek jellemzően pirosak, bár vannak sárga vagy fekete gyümölcsű fajták is. Minden egyes gyümölcs sok apró bogyóból áll.

Emlékezzünk arra is, hogy a málna antioxidánsokat, különösen C-vitamint, rostot, K-vitamint, folsavat és mangánt tartalmaz. A flavonoid- és polifenoltartalom is jelentős, a magok pedig omega-3 és omega-6 zsírsavakban gazdagok.
Mivel a málna íze annyira jó, a legjobb frissen fogyasztani - desszertekhez, turmixokhoz és salátákhoz is adható. De lekvárok, szörpök, borok és szeszes italok is készülnek belőle. A szárított málna a gyümölcsteák népszerű összetevője.

A hibiszkusznak a málnához hasonlóan gyönyörű színe van. Ennek köszönhető, hogy a Panna cotta tea málnával olyan gyönyörűen piros. A hibiszkusz olyan növény, amely főként a meleg trópusi és szubtrópusi régiókban található meg világszerte, bár Afrikában és Ázsiában őshonos. Termesztésének története több ezer évre nyúlik vissza. Hibiszkusz maradványokat találtak egyiptomi sírokban, így azt lehet állítani, hogy már a fáraók idejében is nagyra becsülték.
Közepes méretű cserje, sötétzöld levelekkel és nagy, a vörös színtől a rózsaszínűn át a fehérig változó színű virágokkal. Ezekből készítik a leggyakrabban azt a frissítő italt, amely a világ számos országában népszerű, hidegen és melegen egyaránt. Karkádnak hívják, savanykás íze van, és frissítő képességéről ismert. Ezenkívül a hibiszkuszvirágokat lekvárok, szószok és szirupok készítéséhez is felhasználják.

A hibiszkusz gazdag antioxidánsokban, különösen C-vitaminban és flavonoidokban. Szerves savakat és antociánokat is tartalmaz.