Búzavirág szirom (Centaurea cyanus)

A gyógynövény eredete

A gyógynövény egyéb nevei: dődike, égi virág, gabonavirág, kék búzavirág, kékvirág, sukollat, vadpézsma, imolya, kék konkoly. A búzavirág Európából származik, a fészkes virágzatúak rendjébe, és az őszirózsafélék családjába tartozik. A virágnak jellemzően kék, kékeslila színe van, melyek gyönyörűen tündökölhetnek a kertjében, de szárított formában is szép, esztétikai élményt nyújtanak. A búzavirág maximum egy és fél méter magas virág, Dél-Európán kívül, Délnyugat-Ázsiában is otthon érzi magát. Fokozatosan elterjedt más európai, és ázsiai régiókba, valamint az Ausztrál, és az amerikai kontinensre is. A korai bősége az agresszív herbicidek alkalmazása véget csökkent, így ritkán találjuk meg vadon. Ez a gyógynövény Észtország, és részben Németország szimbóluma is. A középkor óta festékek színezékeként is alkalmazzák. A babona szerint, ha a virága túlságosan hamar elhervad a kiszemelt férfi hajtókájában, a férfi valószínűleg nem fogja viszonozni a nő szerelmét. A búzavirág (Centaurea cyanus) azonban a kezdetektől fogva elsősorban a népi gyógyászat szempontjából volt fontos növény. Maguk a virágok ehetőek, és különféle ételek díszítésére szolgálnak. Azonban az egészségre gyakorolt hatásai végett elsősorban főzeteket készítenek a növényből. A főzet fürdők, és borogatások részeként is szolgálhat. Előnyös a bőr számára, kedvező hatással van például a vese, a máj, és a látás megfelelő működésére. A növény ennél sokkal többet tud, megfelelő adagokban akár nyolc hétig is fogyaszthatja. Viszont ezután az idő után rövidebb szünetet ajánlunk tartani.